A középosztály erősítésével és a nemzedékek közötti szövetség megvalósításával biztosítjuk, hogy hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer legyen Magyarországon – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Kovács K. Zoltán Idősek Köre alakulása előtt. 

Ez sem kis ígéret – hangsúlyozta, és utalt arra, hogy 2008-ban az akkori kormányzat nyolc százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét. Két szocialista kormány, a Horn- és a Bajnai-kabinet emelte fel a nyugdíjkorhatárt, amit akkor törvényben is rögzítettek – mondta Harrach Péter, hozzátéve: „Mi nem a megszorításokkal, hanem a működőképesség erősítésével szeretnénk fenntartani a rendszert”. Kitért arra a kormányzati ígéretre is, amely szerint a nyugdíjak megőrzik értéküket. Ez azért is fontos, mert Európa több országában ezt nem sikerült teljesíteni. A kereszténydemokrata politikus a nemzedékek együttműködését segítő és a politikai döntéshozatalban az idősek érdekeinek hangsúlyosabb érvényesítését célzó szerveződés létrehozását a kereszténydemokraták életében jelentős állomásnak nevezte. „A kör létrehozásával a közösségépítés mellett Magyarország megújítását szeretnék támogatni” – jelentette ki Harrach Péter.

Medgyasszay László, a tömörülés képviselője elmondta: Kovács K. Zoltánt, a kör névadóját az alázat, a kitartás, az állhatatosság és a következetesség jellemezte. Ha ezeket meg tudják valósítani a kör életében, akkor nemcsak az ő emlékét ápolják, hanem tevékenységük valóban keresztény és nemzeti lesz.

Gaal Gergely, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökhelyettese a nemzedékek közötti együttműködés fontossága mellett a tapasztalatok, a hagyományok átvételét hangoztatta. Szerinte, ha valahol a magyar politikában, akkor a kereszténydemokratáknál helye van a nemzedékek közötti együttműködésnek. Az ifjúsági szervezet üdvözli a kör megalakulását, és együttműködést ígért a tömörüléssel.

Az alakuló ülésen a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az áll: az idősek tapasztalata, tudása nélkülözhetetlen az egészséges társadalom számára. A szerveződés lehetőséget nyújt tagjainak arra, hogy rendszeresen közéleti, kulturális és szabadidős programokat szervezzenek, illetve azokon részt vegyenek. Emellett szeretnének hozzájárulni a társadalom idősbarát szemléletének erősítéséhez is.

„A Kovács K. Zoltán Idősek Köre kiemelt céljának tekinti, hogy szerepet vállaljon az idős emberek érdekeinek és véleményének a politikai döntéshozatal legmagasabb szintre történő eljuttatásában” - olvasható a dokumentumban.

Kovács Károly Zoltán Magyaróváron született 1924-ben, agrármérnök, újságíró volt. A Barankovics István vezette Demokrata Néppárt képviselőjeként az 1947-es Országgyűlés legfiatalabb tagja. Kiállt a földreform mellett, ugyanakkor támadta a Magyar Kommunista Párt erőszakos és megfélemlítő politikáját. 1949-ben a várható letartóztatás elől Bajorországba menekült, és 1951-től a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének tagja volt. Az ötvenes évektől részt vett a Békés Gellért nevével fémjelzett római Katolikus Szemle szerkesztésében, számos cikke jelent meg a folyóiratban, 1992 és 1997 között főmunkatársa volt.

Az emigráns magyarság közéletének befolyásos szervezőjeként a hatvanas évek elejétől részt vett a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom - Pax Romana munkájában. Már 1989-től részt vállalt a hazai kereszténydemokrácia újjászervezésében; 1993-ban hazatelepült. A Barankovics Alapítvány elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia tanszékének meghívott előadója volt, a Táncsics Mihály díj kitüntetettje és a Köztársasági Elnök Érdemérmének birtokosa. 2008-ban hunyt el.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára elmondta, ezért arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tevékeny időskor sokat jelenthet az ország, egy adott közösség vagy család életében.

Szavai szerint az idősek aktivitását ezért támogatni kell, és úgy kell rájuk tekinteni – akár nyugdíjasok, akár dolgozók – hogy még nagy dolgokra képesek, és a társadalom sokat tanulhat tőlük. Jelezte, az a kormányzati törekvés, hogy fenntartsák a nyugdíjrendszert és összekössék a generációkat.

Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a nyugdíjasok nem alkotnak homogén csoportot a társadalomban. Elmondta, a nyugdíjasok életkora körülbelül 40 évnyi időszakot foglal magába (a kedvezményes nyugdíjasokat és a rokkantnyugdíjasokat is beleértve), a mintegy 3 millió nyugdíjas közül az öregségi nyugdíjasok száma 1,7 millió. Elmondta azt is, hogy ma az átlagnyugdíj az újonnan nyugdíjba menők esetében 99 347 forint.

Úgy fogalmazott: ma Magyarországon nem a nyugdíj „a legnagyobb szegénységi kockázat”, a gyermeknevelés ennél jóval nagyobb kockázatot jelent. Hozzátette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjak összegét magasnak tartanák, vagy hogy azzal elégedettek lennének. Arról beszélt, a kormány – ahogy eddig is – meg kívánja őrizni a nyugdíjak reálértékét.

Spéder Zsolt, a KSH munkatársa szerint mindegy, hol húzzák meg az időskor határát, az e körbe tartozók száma és aránya a társadalmon belül mindenképpen nő. Elmondta ugyanakkor, hogy Magyarországon az emberek – az európai átlaghoz képest – korábban, már a 63. év körüli időtől tekintik magukat idősnek, míg ez más országokban ennél több évvel későbbre tolódik, Hollandiában például 70 év felett van.