„Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is,
a belső mindazáltal napról-napra újul.”
2Kor 4,16
Meghívó
a KDNP Kovács K. Zoltán Idősek Köre alakuló ülésére
Időpont: 2012. február 18., délelőtt 10 óra
Helyszín: Dunamelléki Egyházkerület Egyházkerületi Székház díszterme (1092 Budapest, Ráday utca 28.)
Műsor
Megnyitó, konferálás
Dr. Medgyasszay László
Ének
Hasulyó Bernadett
Köszöntő
Köszöntők
Dr. Lanczendorfer Erzsébet – Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Prof. Iván László - FIDESZ Nyugdíjas Tagozat
Zsák Jánosné – Országos Nyugdíjas Polgári Érdekvédelmi Egyesület
Gaal Gergely – Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség
Zene
Kathy Horváth Lajos és ifj. Kathy Horváth Lajos hegedűművészek
Bennünk élő történelem
Mattheidesz Konrád történész
Nyilatkozat
Harrach Péter
Ének
Zárszó
Dr. Medgyasszay László
Hírek
Hosszú távon is megőrzi a kormány a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát – mondta Harrach Péter a Kovács K. Zoltán Idősek Köre szombati alakuló ülése előtt. „A középosztály erősítésével és a nemzedékek közötti szövetség megvalósításával biztosítjuk, hogy hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer legyen Magyarországon” – fogalmazott a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője. Az IKSZ üdvözli a kör megalakulását és együttműködést kínál a szervezetnek.
A középosztály erősítésével és a nemzedékek közötti szövetség megvalósításával biztosítjuk, hogy hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer legyen Magyarországon – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Kovács K. Zoltán Idősek Köre alakulása előtt.
Ez sem kis ígéret – hangsúlyozta, és utalt arra, hogy 2008-ban az akkori kormányzat nyolc százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét. Két szocialista kormány, a Horn- és a Bajnai-kabinet emelte fel a nyugdíjkorhatárt, amit akkor törvényben is rögzítettek – mondta Harrach Péter, hozzátéve: „Mi nem a megszorításokkal, hanem a működőképesség erősítésével szeretnénk fenntartani a rendszert”. Kitért arra a kormányzati ígéretre is, amely szerint a nyugdíjak megőrzik értéküket. Ez azért is fontos, mert Európa több országában ezt nem sikerült teljesíteni. A kereszténydemokrata politikus a nemzedékek együttműködését segítő és a politikai döntéshozatalban az idősek érdekeinek hangsúlyosabb érvényesítését célzó szerveződés létrehozását a kereszténydemokraták életében jelentős állomásnak nevezte. „A kör létrehozásával a közösségépítés mellett Magyarország megújítását szeretnék támogatni” – jelentette ki Harrach Péter.
Medgyasszay László, a tömörülés képviselője elmondta: Kovács K. Zoltánt, a kör névadóját az alázat, a kitartás, az állhatatosság és a következetesség jellemezte. Ha ezeket meg tudják valósítani a kör életében, akkor nemcsak az ő emlékét ápolják, hanem tevékenységük valóban keresztény és nemzeti lesz.
Gaal Gergely, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökhelyettese a nemzedékek közötti együttműködés fontossága mellett a tapasztalatok, a hagyományok átvételét hangoztatta. Szerinte, ha valahol a magyar politikában, akkor a kereszténydemokratáknál helye van a nemzedékek közötti együttműködésnek. Az ifjúsági szervezet üdvözli a kör megalakulását, és együttműködést ígért a tömörüléssel.
Az alakuló ülésen a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az áll: az idősek tapasztalata, tudása nélkülözhetetlen az egészséges társadalom számára. A szerveződés lehetőséget nyújt tagjainak arra, hogy rendszeresen közéleti, kulturális és szabadidős programokat szervezzenek, illetve azokon részt vegyenek. Emellett szeretnének hozzájárulni a társadalom idősbarát szemléletének erősítéséhez is.
„A Kovács K. Zoltán Idősek Köre kiemelt céljának tekinti, hogy szerepet vállaljon az idős emberek érdekeinek és véleményének a politikai döntéshozatal legmagasabb szintre történő eljuttatásában” - olvasható a dokumentumban.
Kovács Károly Zoltán Magyaróváron született 1924-ben, agrármérnök, újságíró volt. A Barankovics István vezette Demokrata Néppárt képviselőjeként az 1947-es Országgyűlés legfiatalabb tagja. Kiállt a földreform mellett, ugyanakkor támadta a Magyar Kommunista Párt erőszakos és megfélemlítő politikáját. 1949-ben a várható letartóztatás elől Bajorországba menekült, és 1951-től a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének tagja volt. Az ötvenes évektől részt vett a Békés Gellért nevével fémjelzett római Katolikus Szemle szerkesztésében, számos cikke jelent meg a folyóiratban, 1992 és 1997 között főmunkatársa volt.
Az emigráns magyarság közéletének befolyásos szervezőjeként a hatvanas évek elejétől részt vett a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom - Pax Romana munkájában. Már 1989-től részt vállalt a hazai kereszténydemokrácia újjászervezésében; 1993-ban hazatelepült. A Barankovics Alapítvány elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia tanszékének meghívott előadója volt, a Táncsics Mihály díj kitüntetettje és a Köztársasági Elnök Érdemérmének birtokosa. 2008-ban hunyt el.
A kormány számít az idősek társadalmi szerepvállalására, aktivitására a helyi közösségekben, a családban és a munkavállalásnál is – jelentette ki Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár „Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve” alkalmából a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) tartotttartott konferencián. Hangsúlyozta: az embereknek minden életkorban megvan a szerepük a társadalomban, családban, ezért átfogó szemlélettel kell gondolkodni róluk életük minden szakában.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára elmondta, ezért arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tevékeny időskor sokat jelenthet az ország, egy adott közösség vagy család életében.
Szavai szerint az idősek aktivitását ezért támogatni kell, és úgy kell rájuk tekinteni – akár nyugdíjasok, akár dolgozók – hogy még nagy dolgokra képesek, és a társadalom sokat tanulhat tőlük. Jelezte, az a kormányzati törekvés, hogy fenntartsák a nyugdíjrendszert és összekössék a generációkat.
Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a nyugdíjasok nem alkotnak homogén csoportot a társadalomban. Elmondta, a nyugdíjasok életkora körülbelül 40 évnyi időszakot foglal magába (a kedvezményes nyugdíjasokat és a rokkantnyugdíjasokat is beleértve), a mintegy 3 millió nyugdíjas közül az öregségi nyugdíjasok száma 1,7 millió. Elmondta azt is, hogy ma az átlagnyugdíj az újonnan nyugdíjba menők esetében 99 347 forint.
Úgy fogalmazott: ma Magyarországon nem a nyugdíj „a legnagyobb szegénységi kockázat”, a gyermeknevelés ennél jóval nagyobb kockázatot jelent. Hozzátette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjak összegét magasnak tartanák, vagy hogy azzal elégedettek lennének. Arról beszélt, a kormány – ahogy eddig is – meg kívánja őrizni a nyugdíjak reálértékét.
Spéder Zsolt, a KSH munkatársa szerint mindegy, hol húzzák meg az időskor határát, az e körbe tartozók száma és aránya a társadalmon belül mindenképpen nő. Elmondta ugyanakkor, hogy Magyarországon az emberek – az európai átlaghoz képest – korábban, már a 63. év körüli időtől tekintik magukat idősnek, míg ez más országokban ennél több évvel későbbre tolódik, Hollandiában például 70 év felett van.
kdnp.hu
Forrás: MTI